Berettyóújfalutól nyugati irányban a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok a II. világháború után kisegítő repülőteret létesítettek, amelyhez kapcsolódóan a repülőtér területe mellett üzemanyagtároló területet alakítottak ki.
A 60-asévektől rendszeresen használták a repteret, állandó őrséggel ellátva, csakúgy mint Csákvár. A repülőtéren természetesen csak azok a repülőgép típusok tudtak üzemelni amik füves repterekről is fel tudtak szállni. Ilyen volt az Il-28-as és a Szu-7-es bombázó. A 80-as években már csak helikopterek használták folyamatosan illetve a kunmadarasi és debreceni gépek megközelítést gyakoroltak.
A II. vh idején épülhetett ki a reptéri jellege, bár állandó Német is Magyar alakulat nem volt itt, és csupán alternatív leszállóként funkcionálhatott. Egy adat szerint az augusztus végi bombázások során, a 15. Légi-hadsereg alakulatai a földön megsemmisítettek több gépet is. Forrás: ww2.dk
Érdemes óvatosnak lenni, mert a kerítésen kívüli épületek nagy része nincs lezárva, vagy elhordták építőanyagnak, és veszélyes lehet. A bejárat melletti oszlopon még az eredeti orosz felirat megkopott betűit figyelhetjük meg. A nyugati szélén repülőgép-sáncok óriási dombjai között sétálhatunk.
A Szovjetek távozása után a repteret a Magyar Honvédség őrizte, erre utaló több jel is van, pl. a rengeteg magyar felirat nemcsak a falakon grafitiként de az ajtókon is.
A 5. önálló rádiótechnikai zászlóalj, egy szárazföldi, Hadsereg közvetlen rádiólokátor alakulat volt, melyet 1961-ben hoztak létre Székesfehérváron és települt át 1969-ben Szolnokra.
1991-ben az 54. honi rádiótechnikai dandár alárendeltségébe került a szolnoki 5. önálló rádiótechnikai zászlóalj, végül 6. rádiótechnikai zászlóalj megnevezéssel. A zászlóalj augusztus 08-án átkerült Debrecen helyőrségbe, alárendeltségében a 18. (Ófehértó) és 19. (Berettyóújfalu) rádiótechnikai századokkal.
Az alábbi fotókat köszönöm Miklós Bélának aki a laktanyában szolgált 92-97 között:
A főbejárat. Itt még nincsen akkor dzsunegl és a baloldali épület sem ugyanaz mint ami fogadott. Ami jelenleg ott található a helyszínen az 93-94 között épült.
Az alábbi képen a kitelepülés látszik. A háttérben egy P-18 és egy P-19 radar munkálkodik. Esős időben nehezen megközelíthető volt a terület, emellett még egy PRV-16 is bólogatott.
A 54/19. Honi Rádiótechnikai Század kitelepülésként használta a területet, 1992-1997 között. A laktanya katonáinak az étkezése Debrecenből történt, majd végül egy magán étteremből lett megoldva, gépjárművel. Heti váltásban Debrecenből jöttek a katonák! A törzs és az állomány végig a Kossuth laktanyában volt.
A bejegyzés trackback címe: