A Visonta környékén található próba fúrások okán, lignitmezőre alapozva a talajminták alapján 1965-ben kezdték el az erőmű építését, és 1967. október 1-jével alakult meg a Gyöngyösi Hőerőmű Vállalat, nem sokkal később 1968-ban, Jurij Gagarin halála után nem sokkal, a világ első űrhajósáról, Gagarin Hőerőmű Vállalat nevet vette fel.
A főbejárat.
Az emlékmű tábla.
Hazánkban a szénbányászat már több mint 200 éves. A kezdetek után, egyre több helyen indult meg a széntermelés a Mátrában a következő évtizedekben.
Gyöngyöstől keletre pl. 1908-tól indult meg az igazi lignitbányászat Rózsaszentmártonban. Ma a lignitbányászat alatt leginkább külfejtést értünk, de ebben az időben a mélyművelésű termelés dominált. Hamarosan a termelési nehézségek hatására a részvények a Gyöngyöspatai Kovaföld Művek Rt. kezébe kerültek. Ez tette lehetővé a termelés 1917. évtől történő felfutását. A kutatások is eredményessé váltak, egyre több területen igazolták a lignittelep meglétét.
A második korszak a környék bányászatában a két világháború közé tehető, egyre több lejtős akna került ekkor kihajtásra. A lignitvagyon kitermelésének fellendülése az I. világháború után létrehozott Mátravidéki Szénbányák Rt. megalakulásától számítható. Rózsaszentmártont ekkor a lignitbányászkodás bölcsőjének is nevezték. Több aknát nyitottak a környéken, mely több éven át 9 millió tonna lignit kitermelését jelentette. Mivel a mélyműveléses bányák kitermelési költségei jelentősen meghaladták a külfejtéses technológia költségeit, ezért napirendre került a mélyműveléses bányák megszüntetése. Rózsaszentmártonban 1968-ban szűnt meg a mélyművelésű, majd 1973-ban a külfejtéses bányászati tevékenység.
A Mátravidéki Szénbányák Részvénytársaság azonban a 30-as évekre pénzügyi gondokkal küszködött. 1937-től a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. is bekapcsolódott a munkákba, jelentős és képzett munkaerő érkezett mind a műszaki, mind a fizikai állomány vonatkozásában.
Az 1910-es évek végén Gyöngyösön is megindult a termelés, amely a környék többi kisebb nagyobb bányájával alapja lett a későbbiekben megvalósult nagyberuházásoknak.
Hazánkban a 23 millió éves, alacsony fűtőértékű lignitből a Mátra és Bükkalján jelentős ipari vagyon állt rendelkezésre amit a 60-as években kezdtek el iparszerűen kitermelni.
A földben található lignit. A lignit a legfiatalabb, még erősen fás szerkezetű szén, amelynek anyaga a pannon beltenger, illetve tó mocsaras partjainak élő növényzetéből jött létre. Fűtőértéke alacsony, viszont előnye, hogy nagy mennyiségben található a viszonylag nem túl vastag takarórétegek alatt, ezért külfejtéssel egyszerűen kitermelhető.
A Mátraalja területén Visonta térségében a Thorez bánya megnyitásával 1964-ben indult meg a lignittermelés, ez a bánya volt az első mely kiszolgálta a Gagarin erőművet.
Heller-Forgó féle hűtőtorony, a Gagarin Hőerőműben, építésekor, fotó: omikk.bme.hu
A Heller-Forgó két magyar mérnök, Heller László és Forgó László terveit tervei alapján valósult meg, amely megoldotta a hőerőművek addigi nagy vízszükségletének a problémáját. A Heller–Forgó féle hűtőelem nagy rendkívül fontos találmány volt, amelyre a világ több pontján is felfigyeltek. Ez egy olyan közvetett léghűtéses rendszer, melyben a kondenzátor víz hűtőközegének visszahűtése zárt rendszerben, vízveszteségektől mentesen, levegővel történik. A tervet végül a világ számos pontján így Angliában és Kínában is szabadalmaztatták.
A 60-as évek végére a szénbányák mélyművelésű kitermelését leállították, ettől kezdve külfejtéses technológiával termelték ki a lignitet. A hőerőműtől távolabb a bükkábrányi 1985-ben kezdte meg működését.
Az erőműben több blokk is található, ezek az I. & II. számú 2 db 100 MW-os és 3 db 200 MW-os, ezek a III-IV-V. számú blokkok épültek fel. Az első blokk átadása 1969. évben, az utolsó 200 MW beépített teljesítményű blokk átadása 1972. évben fejeződött be. Az első blokk beüzemelésének évében kapcsolták rá az erőművet az országos hálózatra.
Az erőmű napi lignitfelhasználása 20-25 ezer tonna. A bányákból kitermelt, aprított lignit, illetve a Bükkábrányból vasúton érkező tört szén az erőmű szénterére kerül, amely 200 ezer tonna tüzelőanyag tárolására alkalmas. Ez kb. 1 hétre elegendő A tüzelőanyagot a belső szénszállítási rendszer juttatja a kazánokhoz. Mind az öt kazán szénportüzeléses, kéthuzamú, membránfalas, szabadtéri kivitelű.
A kazánok által szolgáltatott gőz energiáját a turbógenerátor gépcsoportok alakítják villamos energiává, ezek a turbinaházban helyezkednek el. A turbina végfokozatáról lejövő gőzt kondenzátorokba vezetik. Az I., II., IV. és V. blokkok kondenzátoraik hűtővizét Heller-Forgó féle zárt, léghűtéses tornyokban - ezért van ezekből 4 db - , a III. blokk kondenzátorának hűtővizét pedig nyitott hűtőtornyokban - ezek találhatóak az érőmű északi végében az erőmű bejáratához vezető út mellett két sorban - hűtik le.
Gagarin Hőerőmű Vállalat Rekonstrukció 1986-1991 emlékplakett (1991) öntött bronz, forrás: internet
Gagarin Hőerőmű Vállalat jelvény, forrás: internet
Az erőmű berendezéseinél megvalósított fejlesztések közül kiemelkedik az 1986-1991 között elvégzett nagy rekonstrukciós program, ez alapozta meg az élettartam növelő beruházásokat.
A rekonstrukció keretében a 3 db 200 MW-os blokknál felújításra, illetve cserére kerültek a főbb és segédberendezések. Az irányítástechnikai rendszerek korszerűsítése is megvalósult. Ezenkívül felújításra kerültek a gőzturbinák, generátorok, transzformátorok, hűtőrendszerek és a szállítórendszer egy része.
Springer Antal, 1921-ben született Budapesten. A BME építészkarát 1960-ra már befejezte. Az egyetem végzése közben már az Ipartervben dolgozott, az itt töltött évek alatt szerzett tapasztalatok során, 1960-as évektől nagy teljesítményű villamoserőművek tervezésével foglalkozott. 1964-től az Erőterv építésztervezői irodájában dolgozott. 2012-ben halt meg.
Fontosabb munkái:
- Százhalombatta, Dunamenti Hőerőmű. Építés 1967. Tervezés 1962.
- Visonta, Gagarin Hőerőmű és Főépület 1965-1973
- Tiszamenti Hőerőmű. Tiszaújváros
- Dunaújváros, Ipari terület: Szociális létesítmények; Jóléti épület; Étterem-Konyha 1959-1980
1973-ban Ybl Miklós díjat kapott, a Mátrai Hőerőmű építészeti kialakításáért.
Régi fotók az erőműről, fotók: epiteszforum.hu
Gipsz előállítás.
Az 1990-es évek elejére, új környezetvédelmi törvények léptek életbe hazánkban, az ország EU-s csatlakozása megkívánta a környezetvédelem érdekében tett nemzetközi kötelezettségvállalásokat, melyek ösztönözték a Mátrai Erőmű Részvénytársaságot a füstgáz kéntelenítő-rendszer megvalósítására. 1998-tól kezdték el építeni és 2 év alatt elkészült a kibocsátandó füstgáz kéndioxid-tartalmának csökkentését eredményező rendszer, a füstgáz-kéntelenítőt. Az egész egy mészköves technológián alapul, mely során a végtermék igen finom szemcsés, selymes tapintású. A termék a cementgyártási és építőiparban felhasználható. Ezen egyik ok miatt a Mátrai Hőerőmű területén egy ipari park is működik.
A külszíni bányák.
Visontán és Bükkábrányban a lignit kitermelése külszíni fejtéssel történik. A külfejtéses bányászat technológiája szerint először el kell távolítani a lignittelepek felett elhelyezkedő meddőrétegeket (agyag, iszap, homok stb.), majd a meddőanyagokat vissza kell tölteni a nyitott bányatérségbe. Ahogy az egyik külfejtés kimerült, továbbhalad a bánya, és a kitermelt meddőanyagot az előző terület gödrébe töltik.
A jelenlegi bánya. Egy ilyen "lepke" forma kb 15 évig működik. A lignit, kb. 100 méteres mélységben van.
A futószalagokon nem csak a lignit van. Itt a talajréteget átviszik a bánya másik oldalára, hogy a már kihasznált területet feltöltsék.
Az a fekete üledék a lignit.
Kicsit nagyobb panorámával. Háttérben az erőmű, a bánya alján az a fekete a lignit.
A bányászandó területen a széntermelést megelőzően három évvel megkezdődik a terület elővíztelenítése. Ennek során a fedő és köztes víztároló rétegek vizét a mélyebb víztároló képződményekbe vezetik, ahonnan a rétegvizeket a külfejtés szélére telepített búvárszivattyús kutak a felszínre emelik. A meddőkőzetek jövesztése elsősorban marótárcsás kotrógépekkel történik. Időszakosan merítéklétrás kotrógépek is részt vesznek a meddőtermelésben. Az egyedi technológiai folyamatok során folyamatosan szükséges egykanalas kotrógépek alkalmazása is.
A szén kitermelése kotrógépekkel történik. A kotrógépek a lignitet vagy a talajréteget szállítószalagra rakják fel folyamatosan.
A bányából jövő futószalag, rajta folyamatosan érkezik a lignit.
Ahhoz, hogy a szén eljusson a bányából az erőműbe, a mélységek áthidalására ás a szalag rendszerek keresztezésére, egy hazai fejlesztésű rézsűhidat használnak, mely akár 20-25 méter szintkülönbséget is át tud hidalni. A lignit elhelyezését az erőmű területén hányórendező berendezések végzik.
A nagy piros csövek a 2000-es évek elején beépített modern szűrő rendszer részei.
A kék hídak rejtik a futószalagokat amiken a különböző blokkokba a lignit és/vagy a szemét érkezik.
Ide érkezik a főtűanyag. A telephelyen 1 hétre elegendő lignit van probléma esetén addig tudják folyamatosan "pakolni" a lignitet.
A visontai bányákból szállítószalagon érkezik közvetlenül a lignit az erőműbe. A Bükkábrányban üzemelő rendszereknek köszönhetően már előre képes leválasztani a nagy darabos lignitet, így lehetőség van a lignit lakossági célú felhasználására.
Detk alállomás.
Az alállomás első része 1968 októberében, második része egy transzformátorral 1969 júniusában került üzembe. Egy másik 220/120 kV-os transzformátor 1982 végén létesült. Az alállomás létesítésének célja a Mátrai Erőmű által termelt villamos energia elosztása.
A bánya az erőmű egyik legmagasabb pontjáról.
Ez a gépesített eszköz rakja át a futószalagra a lignitet.
Nem-nem! Ez nem porzás, itt a lignit öngyulladásba kezdett. A biztonság ezért is mindenek felett!
A Heller-Forgóba bújtatott "gyárkémény". A kiáramló megtisztított gőz, 92%-ban nem tartalmaz káros anyagot.
Az erőmű már belülről.
Az egyik kazán tetején. A kiáramló gázok miatt a hosszabb itt tartózkodás akár halálos is lehet.
Az egyik bloknak a "darálója". A rendszer felviszi a lignitet a legfelső színtre, majd onnan lejuttatva kerül az égetőbe.
Ismét az egyik blokk tetején/mellett vagyunk. A szállítórendszert látjuk. Ide jutattják fel a szemetet, ami az ország különböző pontjáról, válogatás után kerülnek az erőműbe.
Az egyik turbina és annak sátra. Ez feljeszti át az áramot olyanra, hogy az országos hálózatra rákapcsolhassák.
A blokk vezérlők közül az egyik.
És a kijelzők hátsó része. Sűrűn nem látni ilyet.
A bánya látképe este.
És az erőmű.
A bejegyzés trackback címe: